A barkácsoló nonstoppos, tavasszal a nyolc, várva-várt macskakölyöknek kell kóter, nyáron a fürdőszoba szétverésében kell jeleskedni, ősszel az összerakásában, mert nyaralni is megy az ember néha, télen meg irány a műhely, az örömkalapácsolás.

 Az asztalos a legritkábban készít asztalt - a balga még ritkábban: fából készíti a butus, komoly kötéseket használ, vasalatokkal nem fukarkodik, még a gyerekasztal is megél keze alól három nemzedéknyi nyúzást. Mint egy jól sikerült teória a világegyetem szerkezetéről (TOE), egyszerre jó főételnek, nasinak, élettartama akár 40 év is lehet. A párhuzam: a barkácsoló oly ritkán használ mainapság szeget, hogy spejzében ott avasodnak évekig miképpen elfeledett szalonna-darabkák  a  fridzsider beláthatatlan szegletében. 

El is feledtünk szegezni, eh?

Mégismégis:  szegezni necesse est.

A szegezés nem menő, nem kell hozzá  lítiumos csavarbehajtó, meg veszélyes is, meg macerás mert elgörbül meg széthasad a fa meg k.hangos tud lenni - mondjuk az menő, de nem keletkezik por és ez megint a sötét oldalra veti.

Végy trappista-korong méretű megnemmondommit, emlékeimben található, ha pont ilyet keresel... üllőül ezt használd, egyengesd a rozsdás szegeket kifele. Kiváló lecke arra nézvést, hogy pazarolni igenis érdemes, ha eljő a madmax korszak, majd akkor fogok ezzel tökölni. Az elgörbült szeggel senki sem törődik, lánggal kisplasztikának összehegesztgetve stimmt, poros utcára kályhasalakkal kihányva tájjellegű. Van ilyen, hogy közkincs, közkelet, felpolírozva neves politológus, etnográfus, odamondó cicanyelve által, sztártermék lapban, oviban és akadémiákon, aztán érkezik a huncut, a szellem Chuck Norris-a és meggörbül az idea, rozsda kezdi ki, majd szűkösebb időkben jő más, ki kiegyenget, felpolíroz, riszájklingol  - és kaszál. Sokszor tizenöt perc, persze milyen tizenöt percek ezek!

 Macikávés doboz nélkül is van élet, merem gondolni, ha nem is szívesen.  Körverek, Keterek és Stanley-k versengenek a Lidlis kiskütyütartókkal, ezer praktikus rekesz, ezer forintért. Van, aki szereti, ha egy könyvesboltban harmadíziglen is betűrend van, van aki megveti és akad, kinek fel sem tűnik a káosz: Legyen így: Systematic Chaos.  

Hanem: mi tartja össze a világot? -a kohézió, melynek következő megjelenési módjai ösméretesek: szegzés, ragasztás, csavarozás, hegesztés, varrás (kötözés, gyorskötözés, ABA-bilincs); kategóriák!- figyelmeztet egy árny a múltból, rendben, igyekszünk, törekszünk!

Szegezni oly kéj ma, mint vajat enni. Előtör a nosztalgia, vélt ízek szájban, kékületek körömházon, fonott kalács hozzá és fekete tea, négyzetrácsos viaszkosvásznon, Falurádió az Unitrából...Ilyenkor adunk a high end-nek, boldogulunk a ciánakrilát meg a lítium meg az összes ún. kütyü nélkül is, szakrifált pillanat jő: elő a mogyoró/cseresznye nyelű húszdekással és püff neki!  Mintha gyakorlottak lennénk a szegezésben, mintha tudnánk, melyik szegtípus mire való, hogyan használjuk a melyik kalapácsot! Pontosan úgy szegezünk, mint ahogyan vajazunk: emlékeinkben, emlékeink szerint apáink. Nem lesz olyan a tea, nem jönnek elő az ízek. Szegünk meggörbül, hasít, belekínlódik, tart, ha tart. 

Szegbolt, ha volna, Vásárcsarnok, szegesekkel!  Abból tíz dekát, egy fél marékkal, picit több lett, nem baj? Hát az miféle szerzet? - kérek abból is, megpróbáljuk!  Tessék csak beleturkálni, mi sem ismerünk mindent! - így a kofa és két megtermett szeget nyújt elsőszülöttünknek, apróság, tessék csak hagyni!  Gyűlnek csak gyűlnek a népek, hottentották, túristák, turisták, elismerőleg bólogatnak, megnyílnak az erszények, kiskereskedelmi forgalom, így a jó.  Antikvárius nagy, kicsiny, letűnt korok szegeit árusítja, divatból ifjak, éltesebbek nosztalgiából csemegéznek a portékából, meglehet, röneszánsz közelg, vagy disztópia - nem lehet választani.

Koporsószeg.

                       ...miért is szegezek...www.faragda.hu... miért is nem szegezek...titkok, fortélyok...